www.kisberpiac.hu



Vásár, piac
mindent megkapsz

MENÜ

Kisbér


Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr néven említik a települést. A települést a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, az 1849-es Magyar Kormány külügyminisztere volt. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a kisbéri királyi ménest: itt született Kincsem, a csodakanca.

Kisbér a Bakony, Vértes, Kisalföld közötti térség (Bakonyalja falvainak) kereskedelmi centruma. Bármelyik irányból érkezünk a városba, elsőként a Csonka tornyú, műemlék jellegű római katolikus templom tűnik fel a szomszédos plébániával.

1856-ban építették Közép-Európa legnagyobb fesztávú fedett lovardáját a ménes számára. A lovardától 100 méterre felállított emlékoszlopon (1889) az akkori leghíresebb lovak neve szerepel. A lovarda előtt Fadrusz János által készített lovas szobor, illetve Kozma Ferenc híres lótenyésztő mellszobra található. A település szívében van a Batthyány-ok által épített gyönyörű angolpark, patakkal, a tó vízesésével, a ma kórházként működő kastéllyal.

Kisbér címerében a mérleg az ősi idők óta megszervezett heti piac és az országos állat- és kirakodóvásárokat jelképezi. A lovarda épület rajza a település egykori ménesére utal. A szőlőszemek, szőlőlevelek a város határában folyó szőlőtermesztést szimbolizálják.

"Bakonyalja fővárosa: a lótenyésztés fellegvára"

Asztali nézet